Óhíd településtörténete


Óhíd Község Önkormányzata
8342 Óhíd, Petőfi Sándor u. 3.
(+36 83/574-014; Fax: +36 83/574-014)





Történelem

A falu egy részének első említése 1406-ból való. A XV. századtól teljesen nemesi település volt. A törökök ellen erődítmény létesült a településen, de mindezek ellenére többször behódolt, ám mindig csak pár évig fizethetett adót. A törökellenes harcban Óhíd teljesen függetlenül működött, ezért Szentgrót kapitánya többször panaszt is emelt a település ellen.

A XVIII. században nagyobb változásokon ment át a település. Nőtt a nem nemesek (elsősorban jobbágyok) aránya, amely ekkor már mintegy 50%-ot tett ki. A század elején tanítót fogadott Óhíd, templomát 1733-ban emelte, így egyre vonzóbbá vált a beköltözésre a környező településeken élők számára. 1785-re már 690 fő volt lakóinak száma.

A XIX-XX. században a földművelés mellett az állattenyésztés vált általános jövedelemforrássá, de több iparos is műhelyt nyitott a faluban. 1922-ben 1000 főnél népesebb településsé vált, így nagyközségi rangot kapott. 1952-től van autóbusz összeköttetése Sümeggel. A városok felé történő ingázás az 1960-as években indult meg, de később a településről való elvándorlás is jelentőssé vált.

Zala és Veszprém megye határán, egy kis völgykatlanban fekvõ település, melyet a Fenyõsi - patak szel át. A környezõ települések között központi szerepet tölt és tölt be napjainkban is a település. A falu szõlõbirtokai a Huszonya-hegyen találhatók, a dombok gerincérõl kitûnõ kilátás nyílik Sümeg felé, a Somlóra és a Ság hegyre.



utolsó módosítás:2012-09-20 15:14:51